A vasúti kapacitás-elosztó

Napjainkra világossá vált, hogy a vasút az egyik legkörnyezetbarátabb közlekedési mód. A szektor fejlődését elősegítendő számos jogszabály, intézkedés, támogatás nyújt segítséget az ágazat, azon belül is a vasúti közlekedési folyosók munkájának. Egyik ilyen a CEF - Connecting Europe Facility (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, későbbiekben: CEF) névre hallgató támogatási rendszer.

Bejegyzésünkben bővebb betekintést adunk a rendszer adta lehetőségekbe, továbbá a Magyarországon is jelentős szakaszon futó, Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó „mindennapjaiba”.

Az árufuvarozási folyosók kialakulásáról, működésük hátteréről bővebben, korábbi blogbejegyzésünkben olvashatnak.

Európai Uniós támogatások és ami mögöttük van
A CEF az Európai Unió egyik legfontosabb finanszírozási eszköze a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítására célzott európai szintű infrastrukturális beruházások révén. Támogatja a nagy teljesítményű, fenntartható és hatékonyan összekapcsolt transzeurópai hálózatok (Trans-European Transport Network, későbbiekben: TEN-T) fejlesztését a közlekedés, az energia és a digitális szolgáltatások területén. A CEF beruházások az európai energia-, közlekedési és digitális gerinchálózat hiányzó láncszemeit pótolják.

Az Európai Unió az árufuvarozási folyosókban zajló együttműködést is ebben a támogatásban részesíti, mivel az árufuvarozási folyosóknak saját bevételük sem hálózat-hozzáférési díjakból, sem piaci alapon nincsen. Az Európai Bizottság 2021 szeptemberében tette közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz CEF2 2021-2027. időszakra vonatkozó pályázati felhívását, melyre a tagállamok 2022. január közepéig nyújthattak be pályázatot.

A közlekedés területén a CEF2 a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése érdekében előmozdítja majd a multimodális hálózatokat, valamint biztonságos és védett mobilitást tesz lehetővé. Elsőbbséget élvez a TEN-T továbbfejlesztése, különös tekintettel a hiányzó összeköttetésekre és az uniós hozzáadott értékeket képviselő, határokon átnyúló projektekre. Biztosítani fogja, hogy amikor az infrastruktúrán az Unión belüli katonai mobilitás javítása érdekében változtatnak, az továbbra is alkalmas legyen a kettős felhasználásra, azaz egyaránt használható legyen polgári célokra is.

Annak érdekében, hogy Európa szerte növekedjen az 5G hálózat lefedettsége, a CEF2 Digital a főbb közlekedési útvonalakon elhelyezkedő, határokon átnyúló 5G folyosókra összpontosít. Megcélozza az autópályákat, a vasutakat és a belvízi utakat, és törekszik arra, hogy innovatív intelligens mobilitási szolgáltatásokat tegyen lehetővé a személy- és áruszállítás számára.

Magyarország 17 közlekedési projekthez igényelt támogatást. A pályázatok közül a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúra fejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés valósul meg. A támogatott beruházások sorába tartozik a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának megépítése is. Felerészben a CEF2 finanszírozhatja a Kelenföld vasútállomás és a Nyugati pályaudvar új összekötésének környezetvédelmi munkarészeit is. A fővárosi kapcsolat a varsói és kolozsvári gyorsvasutak átkelési szakaszaként is szolgálna, magába foglalja azok kulcsfontosságú budapesti állomásait. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése indulhat.

Támogatások a vasúti áruszállítási folyosók számára
A Kormány döntött a CEF2 2021-2024 időszaki munkaprogramban a vasúti árufuvarozási folyosók (Rail Freight Corridor, továbbiakban: RFC) számára rendelkezésre álló technikai segítségnyújtás keretében történő pályázat benyújtásáról is. A munkaprogramban előre meghatározott feladatokra kapnak a folyosók támogatást (többek közt a Végrehajtási Terv felülvizsgálata, Közlekedéspiaci Tanulmány és Korridor Információs Dokumentumok frissítése).

A Borostyán árufuvarozási folyosó esetében a GYSEV Zrt. lett kijelölve koordinátornak a hat projektpartner közül, aki felelős volt a pályázati felhívás időben történő benyújtásáért, majd a továbbiakban az Európai Bizottság technikai segítségnyújtásokat koordináló szervével (CINEA) történő szerződéskötéséért.

Mi is a Borostyán folyosó, honnan ered a név?
A folyosó életre hívásakor az alapító tagok célul tűzték ki, hogy a folyosó az Európai Unió keleti határától, a lengyel-fehérorosz határon fekvő Terespolból eljusson az adriai-tengeri kikötőkig, növelve az árufuvarozás közútról vasútra való áttérését, amellett, hogy a folyosó biztosítsa a vasúti árufuvarozás fejlődésében rejlő lehetőségek kiaknázását az Európai Unió tagállamaitól keletre fekvő országokban. Megalakulásakor a folyosó különleges helyzetben volt, hiszen ez volt az első folyosó, amit tagállami kezdeményezésre alapítottak, ellentétben az „eredeti” 9 folyosóval, melyeket a 913/2010/EU Rendelettel hoztak létre. A folyosó 4 tagállam (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) 5 pályahálózat-működtetőjének és a magyar pályakapacitás-elosztó szervezetének kezdeményezésére jött létre.
A folyosó névadója a fontos, ősi kereskedelmi útvonal, a legendás Borostyánút. Ennek vonalvezetését a folyosó nagyjából követi, a modern közlekedés és a fejlett logisztika igényeihez igazítva.
A Borostyán folyosónak 5 további folyosóval (Balti-Adriai, Mediterrán, Kelet/ Kelet-Mediterrán, Északi-tenger - Baltikum, Rajna-Duna), továbbá 2 külső határátkelővel (Terespol-Fehéroroszország felé és Kelebia-Szerbia felé) van kapcsolata. A részletes útvonal - mind fő, mind pedig a kerülő útirányokra vonatkozóan - a vasútvállalatokat és terminálokat tömörítő tanácsadói csoportokkal szorosan együttműködve került megállapításra, figyelembe véve a piaci igényeket és keresletet.

A Borostyán árufuvarozási folyosó térképe

2017. január 31-én az Európai Bizottság jóváhagyta a négy résztvevő ország által benyújtott szándéknyilatkozatot, amely tartalmazta az árufuvarozási folyosó létrehozásáról szóló javaslatot. 2017. április 6-án a tagok felállították az Ügyvivő Testületet. Ezt követte egy majd 2 éves előkészítő munkafázis, melynek eredményeként a folyosó hivatalos formájában is megkezdhette működését.

2019. februárjában a folyosó a nemzetközi tehervonatok számára igénybevehető katalógus menetvonalak közzétételével, a működési fázisába lépett.

A magyar résztvevők szerepe
A folyosó szervezeti felépítésében és az uniós támogatáshoz szükséges koordinációs feladatok ellátásában a magyar felek kiemelt szerepet töltenek be.

A Borostyán árufuvarozási folyosó szervezeti felépítése

A GYSEV Zrt. biztosítja az Ügyvivő Testületet vezető elnököt és az Ügyvezető Igazgatói feladatokat ellátó személyt, továbbá az uniós projektekből származó forrás-, ill. projekt-koordinációt is ellátja. Irányítja továbbá a Marketing és Kommunikációs feladatokat, a VPE Kft-vel történő együttműködés keretein belül.

A VPE Kft. (VPSZ szervezeti egysége) nyújtja a Titkársági szolgáltatásokat a folyosónak, amely során a szervezeti egységek közötti koordinációt, az Ügyvezető Igazgató és az Ügyvivő Testület elnökének támogatását, valamint az RFC irányítási szervezetben folyó összes üléshez kapcsolódóan előkészítési és adminisztratív feladatokat lát el. Ezen felül a VPE Kft. koordinálja a vevőelégedettségi felmérések folyamatát is a Borostyán folyosót képviselve az RFC hálózaton belül.

A MÁV Zrt. vezeti a forgalomirányítás és a vasút-teljesítmény monitorozás munkacsoportokat és látja el ezen belül a feladatok nagy részét, így a nemzetközi havária menedzsmentet is. Ezen felül a MÁV Zrt. felelős a folyosó weboldalának kialakításáért, karbantartásáért és gondozásáért.

A tanácsadói csoportok szóvivői szerepét szintén magyar fél tölti be, a Rail Cargo Hungaria Zrt. oldaláról. A folyosó létrehozásáról szóló hivatalos döntést követően, a minisztériumi képviselőkből álló Irányító Testület elnöki tisztségét 2019 elejéig Magyarország töltötte be.

Mi várható a jövőben?
A vasúti közlekedési folyosók működése, jelenlegi formájukban a jövőbeni Európai Közlekedési Folyosók (European Transport Corridor - ETC) létrehozásáig tart, melyek majd a törzshálózati folyosók (Core Network Corridor - CNC) és az RFC-k integrációjával jönnek létre.

Az erre vonatkozó javaslatát 2021 decemberében tette közzé az Európai Bizottság. A vasutakat, közutakat és a vízi utakat egyesítő európai közlekedési folyosókból összesen kilencet terveznek. Az új folyosók a tervek szerint javítják a vasúti árufuvarozási folyosók és a törzshálózati folyosók Irányító Testületei közötti együttműködést, valamint erősítik az áru- és személyszállítási rendszerek közötti koordinációt. A beruházások hatékonyságának biztosítása mellett az európai közlekedési folyosók célja a területi kohézió erősítése is. Az új javaslatban célul tűzték ki az összes régió, különösen a legkülső, szigetszerű, periférikus és hegyvidéki régiók, valamint a ritkán lakott területek elérhetőségének javítását. Másik kulcspontja a határokon átnyúló kapcsolatok javítása és a határátkelési idő csökkentése a szűk keresztmetszetek megszüntetése révén. A javasolt ETC-k kiegyensúlyozottabb földrajzi lefedettséggel rendelkeznek, mint a jelenlegi folyosók, ezért jobban hozzájárulhatnak majd az európai területi kohézióhoz.