A piaci folyamatokkal összefüggésben nem titok, hogy Európán belül folyamatosan növekszik az árufuvarozás nagysága. A jelenlegi zöld törekvések mellett azonban nem mindegy, hogy milyen szállítási móddal jut el az áru a vevőhöz. Az egyik leghatékonyabb és legfenntarthatóbb szállítási mód a vasúti árufuvarozás. Ezt a tényt az Európai Unió is felismerte, már 1992-ben céljául tűzte ki a szállítási módok közti arányok megváltoztatását.[1] Ennek érdekében olyan jogszabályi csomagokat dolgoztak ki, melyek előmozdítják ezt a folyamatot. Az új jogszabályoknak köszönhetően teljes mértékben megnyílt a vasúti árufuvarozási piac előtt a verseny, a vasúthoz történő megkülönböztetésmentes hozzáférés érdekében nemzeti szabályozó testületeket állítottak fel és megalakult az Európai Vasúti Ügynökség, amelynek feladatai közé tartozik a biztonsági és átjárhatósági szabványok kidolgozása és a műszaki előírások harmonizálása.
A vasúti árufuvarozás azonban nagyon összetett, így szükség volt egy olyan keretre, amelyen belül a szereplők nemzetközi szinten is kapcsolatba tudnak egymással lépni.
Hosszas előkészítés után 2010-ben megjelent az EU Rendelete, amelynek célja egy európai vasúti árufuvarozási hálózat létrehozása, amely segít a nemzetközi vasúti árufuvarozás fellendítésében.
A 913/2010/EU rendelet célja a vasúti árufuvarozás versenyképessé tétele. A hálózat használatának optimalizálása és megbízhatóságának biztosítása érdekében szükséges volt megerősíteni a pályahálózat-működtetők közötti együttműködést a nemzetközi menetvonalaknak az árufuvarozó vonatok részére való elosztása tekintetében. Az előzetes adatok alapján a rendelet 9 árufuvarozási folyosó létrehozását írta elő, melyek egy európai hálózat részét képezik. A későbbiekben két újabb folyosóval (Alpok-Nyugat-Balkán, Borostyán, valamint a Cseh-szlovák folyosó Rajna-Duna folyosóvá alakult) egészült ki a hálózat, melyek a legfrissebb térképen jól látszanak.
forrás: RNE
Hazai érintettség
Magyarország jelenleg négy vasúti árufuvarozási folyosó üzemeltetésében érintett:
- Mediterrán korridor (Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Magyarország)
- Kelet-kelet/mediterrán korridor (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország)
- Rajna-Duna korridor (Franciaország, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia)
- Borostyán korridor (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia)
(A VPE Open Data nemzetközi menüpont alatt található Dinamikus magyarországi korridor térképen tájékozódhat valamennyi Magyarországot érintő nemzetközi vasúti árufuvarozási korridor útvonaláról. A rendelkezésre álló szűrési lehetőségek segítségével az Önt leginkább érdeklő nézetet is kialakíthatja szolgálati hely szintig. - OpenDatanemzetkozi_uj (vpe.hu))
A folyosók egyik legfőbb előnye, hogy a vasúti árufuvarozás legfontosabb szereplőinek keretet ad a kapcsolattartásra, az elvárások megvitatására nemzetközi szinten. A lenti ábra jól illusztrálja, hogy hogyan kerülnek egymással kapcsolatba a tagállamok minisztériumai (Irányító testület), pályahálózat-működtetői és kapacitás-elosztói (Ügyvivő testület), valamint a terminálok és vasútvállalatok (tanácsadó csoportok).
A nemzetközi árufuvarozás egyik legnagyobb kihívást jelentő része a határokon átnyúló menetvonalak egyeztetése és a különböző országok eltérő szabályainak való megfelelés. Jól látható, hogy a folyosók segítségével az érintett tagállamok egy asztalnál ülnek, így könnyebb megegyezniük olyan lépésekben, melyek a partnerek javát szolgálják. A rendelet előírása szerint a tanácsadó csoportok (terminálok és vasútvállalatok) rendszeres időközönként fejthetik ki véleményüket, közvetíthetik a piac elvárásait a pályahálózat-működtetők felé.
A korridorok működését jelenleg felülvizsgálja az Európai Bizottság, így a nem túl távoli jövőben fontos változásokra lehet számítani, amelyekről részletesebben egy következő blogbejegyzésünkben olvashatnak.
[1] („Fehér könyv – A közös közlekedéspolitika jövőbeni fejlesztéséről – Globális megközelítés a fenntartható mobilitás közösségi kereteinek meghatározásához”, COM(1992) 494 végleges, 1992. december 2.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
